Lukács Emőke "Szegény Dzsoni és Árnika" c. egyéni előadásáról
A harmadik „Cimborák Erdélyi Magyar Bábostalálkozó” október 2-án, tegnap délután hat órától vette kezdetét a Cimborák Bábszínház Ilók és Mihók c. bábelőadásával. A fesztivál nyitánya sikeresnek mondható, hiszen telt ház fogadta a tréfás leánykérés történetét. Az előadást követően Nagy Kopeczky Kálmán, a találkozó főszervezője hivatalosan is megnyitotta az egyhetes sepsiszentgyörgyi rendezvényt: „Folytatódjék hát a lakodalom!” ─ mondta, és mindenkit meghívott a színház belső udvarán rögtönzött mulatságra.
A találkozó második napja Lukács Emőke egyéni előadásával nyitott. Délelőtt tíz, valamint déli tizenkét órától tekinthették meg Szegény Dzsoni és Árnika kedves, szövevényes történetét az érdeklődők.
Alig egy óra alatt csodálatos varázslatnak lehettünk tanúi. Láthattuk, hogyan elevenedik meg egy gyerekszoba, mennyire könnyen és hihetően lesz a ruhásszekrényből Östör király palotája, egy kislány rongybabájából mesehős, a paplanra hímzett fából a Százarcú Boszorkány elátkozott almafája, a színes építőkockákból tizenkét bömbölő, nyavalygó, elégedetlenkedő, zsörtölődő vagy éppen viháncoló tizenkét nagytestvér.
Az előadás egyszerű, mégis meglepően frappáns díszletét Takács Tímea tervezte. Egyrészt Lázár Ervin, másrészt a két fiatal, frissen végzett lány érdeme, hogy a vidám, barátságos gyerekszobában megszülethetett egy igazi mese a kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról.
Lukács Emőke gazdag színészi eszköztára eredményezte a gördülékeny változásokat, a folytonosan változó karakterek hihető jelenéseit.
A közönség szempontjából az ajánlott életkor, ahogyan a műsorfüzetben is olvashatjuk: 6+, ennek ellenére kisebbeket, óvodásokat is fel lehetett fedezni a nézőtéren, akik néha mozgolódtak, suttogtak, ásítoztak, ám Ipiapacs csapatának focimérkőzésén ők is lelkesen szurkoltak.
Az iskolások már figyelmesebben követték a szereplők vándorlását Csodaország felé, nagyon várva Árnika és Dzsoni beteljesülendő boldogságát.
Szívből remélem, hogy a mese végén a Hétfejű Tündér mosolya nem csak a kacsakirály és a kacsa-királykisasszony szívébe szivárgott be, és hogy minden gyerek megjegyezte: ahogyan a mesében, a valóságban is minden
DEÁK Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése