EGYÜTT

          Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház "Minden egér szereti a sajtot" című előadásáról

Alig néhány másodperccel az előadáskezdés előtt érkeztem a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermébe. Féltem, hogy már elkezdődött, de szerencsémre egy kicsit késett. Bementem a terembe, tele volt gyerekkel, azt sem tudtam, hol találok majd helyet… Végül Emőke intett valahonnan hátulról, hogy van ott még hely, mert meglátta arcomon a tanácstalanságot. Mire leültem, a gyerekek már el is kezdték kórusban kiáltani, hogy „kezdődjék, kezdődjék!” A gyerekeket nem lehet megvárakoztatni, jutott eszembe az első előadásról írt bejegyzés első mondata, és arra már jött is be a zenélő Zakariás a beszélő papagájjal, és megnyitották számunkra Soma egér családjának a sajtgyártó műhelyét.

Eleinte kissé nagynak tűnt a terem egy bábelőadáshoz, azt gondoltam, biztosan emberméretű bábokat fogunk majd látni, másképp az utolsó sorokban ülő nézők számára nem lesz élvezhető az előadás. Tévedtem, kesztyűbábokat használtak (igaz, az átlagnál nagyobbakat), és a legutolsó sorból is érthető volt minden mozdulat, hiszen a bábok nagyon részletesen ki voltak dolgozva, és nem csak a kinézete tükrözte minden egyes figura karakterét, hanem a hangok is remekül passzoltak. A Soma sapkájától Fruzsi édesanyjának az ernyőjéig minden az igényességre és a profizmusra mutatott. Fruzsi egy fehér egér, aki családjával együtt beköltözik a Somáék sajtgyártó műhelyébe. Ez indítja el a konfliktust, ugyanis Fruzsiék nemes fehér egerek, a Soma családja meg átlagos szürke. Összetett konfliktussal van dolgunk, a szerző nem csak különböző színű bundát viselő, hanem különböző társadalmi státusszal rendelkező és más-más generációt képviselő egyéneket állít egymással szembe. Az előadás jól bánik ezzel a komplex helyzettel, a két fiatal közötti vonzódásra fekteti a hangsúly, így cseppet sem válik didaktikussá a történet.

Sok jó megoldással operáltak az alkotók, úgy díszlet, mint figura- vagy történetmegjelenítés szempontjából. A sajt hintaként is működik a fiatalok első közös jelenetében, a macskát egy fénylő szemű nagy, mozdulatlan karika ábrázolja, amelynek a felbukkanása mindahányszor visítást váltott ki a gyerekekből, azt a fajta visítást, amely vidámparkban tapasztalható. Soma apja, Márton, miközben az álmát meséli feleségének, az álom árnyjáték formájában életre kel. A nagy darab sajt, amit megálmodik, hirtelen átváltozik macskává. Ezen a ponton megtévesztett a látvány, a bábosok annyira precízen végezték dolgukat, annyira pontos volt a váltás, mintha vetítés lett volna. Az egész előadáson látszik, mennyire együtt tudtak működni az alkotók, minden elem pontosan illeszkedik a többihez.

A marosvásárhelyi bábosok bravúrja és a két egércsalád története holnap, csütörtök délelőtt 11 órától is megtekinthető.

AVRAM Laura