A Váróterem Projekt Alternatív Színházi Társulat "Szökevény szeplők" című előadásáról
A Cimborák 3 Erdélyi Magyar Bábostalálkozó negyedik napján egy újabb Lázár Ervin mese várta a gyermekeket és felnőtteket egyaránt. A rövid mese egységes és szerethető formában szólította meg a közönséget.
Ez az a bábelőadás, amely példaként szolgálhat a szöveg dramaturgiája szempontjából. A nagy meseírónk alaptörténete megmaradt, ám Hatházi András átírta, bábszínházban játszhatóvá, kivitelezhetővé tette a szeplős kisfiú történetét.
A Váróterem Projekt társszerzőkkel dolgozott, ez meglátszik a végeredményen is. Kürti Andrea, az előadás díszlettervezőjének színpadi képe játékos, érdekes, példaértékűen kidolgozott és részletes. A forgatható varázsdoboz jobbnál jobb ötleteket rejt. Könnyen változnak így a jelenetek, helyszínek, az idő múlásának érzékeltetésére is kitűnően szolgál.
A Váróterem Projekt társszerzőkkel dolgozott, ez meglátszik a végeredményen is. Kürti Andrea, az előadás díszlettervezőjének színpadi képe játékos, érdekes, példaértékűen kidolgozott és részletes. A forgatható varázsdoboz jobbnál jobb ötleteket rejt. Könnyen változnak így a jelenetek, helyszínek, az idő múlásának érzékeltetésére is kitűnően szolgál.
A díszlet a zsenialitását abból nyeri, hogy tervezője esztétikusan tesz mindent élővé, megszólaltathatóvá, karakteressé. Marci meséskönyve fellengzős, az álmában megjelenő pók sunyi, takarója szövetkezik a hetvenhat szökni készülő szeplővel.
A vándorló barna pöttyök nem arctalan tömegként jelennek meg, hanem mindenik a saját hangján beszél, arcuk megrajzolt, jellemük kidolgozott. A kisfiú útja nem válik unalmassá. Nézőként folyton várjuk a meglepetéseket, a kinyíló ajtókat, a mögöttük felbukkanó egységes kis világot, a figurákat. A bevásárlás jelenetében a kenyeressel, a virágossal, a zöldségessel és a hentessel való párbeszédek szójátékokat, humoros mondatszerkezeteket tartalmaztak.
A szeplők utáni keresgélés sem okoz csalódást. A Talált Tárgyak Osztályában dolgozó öreg bácsi bogaras, de kedves. A rendőr vicces, hivatásához illően teszi fel Marcinak a kérdéseket a szeplőkről: részegesek? Loptak? Raboltak? Mit vétettek a törvény ellen? Az állattenyésztésnél és a növénytermesztésnél is fantáziadús megoldásokkal találkozhatunk.
A zeneszerzők (Orbán Ferenc és Imecs Levente) a hangokkal mint az előadás elkerülhetetlen eszközével, szerves részével kreatívan bánnak. A zenei betétek jelenetváltáskor csendülnek fel, a díszlettel egységet alkotva viszik előre a történéseket.
A zeneszerzők (Orbán Ferenc és Imecs Levente) a hangokkal mint az előadás elkerülhetetlen eszközével, szerves részével kreatívan bánnak. A zenei betétek jelenetváltáskor csendülnek fel, a díszlettel egységet alkotva viszik előre a történéseket.
A mese önmagunk elfogadásának problematikáját dolgozza fel. Ennek aktualitása a gyermekkorban jelentőségteljes, éppen ezért tartom fontosak a történet elején elhangzó bíztató mondatot: „Te vagy a legszebb Marci az egész világon!” A gyermek a történet elején még kételkedve fogadja édesanya kijelentését, utálattal beszél saját tulajdonságáról.
Ez a mese képes felmutatni, mit jelent, ha elveszítjük egyedi jellemvonásunkat, amely minket különlegessé tesz. E hiány felismerése vezeti Marcit az önkeresés útjára.
DEÁK Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése