GYEREKSZÁJ

J –Ó, tudtam, hogy oda kellett volna ülnünk a csajokhoz!

J –Szerinted vége van? Pisti azt mondta, hogy vége van. Neki általában igaza van!

J –Valami sötétséget látok... 

J –Petárdaszagot érzek...

J –Anyu, mikor jön vissza Marci?

J   - A szultánt öljük meg?

- Igen!

- Törjük kerékbe?

- Igen!

- Fejezzük le?

- Igen!

- A magyar könyörületes nép.

Engedjük el a szultánt.

- Nem baj, elöadás után kinyírjuk!

J –Gyerekek, mit tesz a boszorkány a királyfival?

–Megöli!

J –Ne rakja meg a boszorkány a kemencét! Így is olyan meleg van...

J –Jaj, Szabi olyan kicsi, mint a bábu!

J –Hú, de nehéz volt! (megküzdeni a sárkánnyal)

     –Miért volt nehéz?

J–De szerencsétlen... Hogy lehet ilyen szerencsétlen?

J –Hú, az malomkö. Az nehéz!
–Dehogy! Az polisztirénböl van...

J- Milyen volt a mese?

- Jóóóóósssz!

J- De mit csinálnak azzal a sütivel (mézeskalács)?

- Milyen sütivel?

- Hát, amit mutattak, azzal.

J Előadás végén:

Na, most már egész nap legózhatok?

J Ezek valódi színészek!

J Utcán: Az az autó hozza a színészeket. Vagy a bábokat?

J Jaj, én már nem bírom hallgatni ezt a vinnyogást!

J Úgy sír a királylány, hogy elázik a palota.

J - „Rárontott a török a francia népre;

Franciáknak megyünk mi segedelmére.”

- Párizsba-e?

J Apu, kérjük el a manókat!

J Egyik manó zöldebb, mint a másik!

J Ezek megint kotyvasztanak valamit a csodaszerkentyűjükkel.