A fesztivál harmadik szakmai beszélgetésének előírt témája „Bábirodalom és bábkritika” volt. A szervezők estéről estére újabb szakembereket hívnak vendégül, akik jártasak az adott tematikában. Így lett az első előadás meghívottja Bordás Attila, aki a tánc, illetve Kelemen István, aki a zene képviseletében volt jelen.
A harmadik alkalom szakmai meghívottja nem tudott részt venni az estén. Ennek következtében kénytelenek voltunk saját tudásunkra, tapasztalatunkra hagyatkozni.
Ezen találkozások célja a közös beszélgetés, az egymástól való tanulás, hiszen a fesztivál résztvevői tele vannak kérdésekkel a látott előadások, a bábművészet és más társművészetekkel való kapcsolatok szempontjából. A válaszok megtalálására alkalmas lehetőségnek tűnnek a szakmai beszélgetések.
A tegnap este tematikájának első része a bábirodalom. Magyar bábirodalmunk szegény, sőt koldusruhában botorkál. Alig három drámát ismerünk, amelyek kifejezetten bábszínpadra íródtak, a többi dramaturgiai alapanyag mesék, történetet, balladák és más irodalmi műfajok adaptációi, amelyek kisebb-nagyobb sikerrel akadályozzák, vagy segítik magát az előadást és annak alkotóit. E hiányosság betöltésére ígéretes kezdeményezésnek bizonyul Hatházi András Lázár Ervin „Szökevény szeplők” c. meséjének bábszínpadra szánt átirata, amelyet a bábostalálkozó negyedik napján tekinthettünk meg Csepei Zsolt és Molnár Margit előadásában.
A bábirodalmat követően a bábkritikáról kezdtünk beszélni. Mitől kritika a kritika? ─ tették fel többen a kérdést. Számos érv elhangzása után, megegyeztünk abban, hogy a kritikának az előadás törvényszerűsége szerint kell íródnia. Tehát az előadás viszonylatában kell vizsgálnunk annak koherenciáját, eredetiségét és célját.
Kinek szól a kritika? ─ ez volt a második kérdéskör. A kritikus célközönsége az az olvasótábor, amellyel az a folyóirat rendelkezik, ahová íródik a szöveg. A kritika szólhat tehát a színházkedvelő nézőnek, a szakmabelinek és az előadás alkotóinak. Többen is javasolták, hogy a bábszínházi kritika célközönsége az előbb felsoroltak mellett megköveteli a pedagógus figyelembevételét is.
Milyen következményei vannak a kritikának?A kritikus és a kritizált között létrejöhet-e igazi beszélgetés?Változhat-e egy előadás a kritikától? ─ teszik fel kérdéseiket a résztvevők.
A kritikus bízik abban, hogy munkájának pozitív következménye van, másként értelmetlen lenne minden
DEÁK Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése