SZAKRÁLIS FÖLDRAJZ, BÁBSZÍNHÁZ, CSILLAGKÉPEK ÉS NÉPMESÉK

Nem tudtam eldönteni a péntek esti szakmai beszélgetéssel kapcsolatosan, hogy mi meredekebb, a téma vagy a meghívottnak a foglalkozási köre. A téma a népmesei elemek téralkotó szerepe a bábszínházi rendezésben, a meghívott (Balla Ede Zsolt) pedig szakrális földrajzzal foglalkozik. Na ugye?

A közel két és fél óra alatt inkább a szakrális földrajz és a népmesei elemek kapcsolatáról volt szó, a téralkotó szerep a bábszínházi rendezésben elmaradt, az aznapi előadásokról való beszélgetés pedig háttérbe szorult. Hogy mi is a szakrális földrajz, azt nem egyszerű elmagyarázni. Szűkebb értelemben a szent helyek kérdésével foglalkozó tudományág, bővebb értelemben pedig a földrajzi helyeknek az égi szinten található jelekkel való megfeleltetése.

Az egységnek többféle felosztása lehetséges: a kettősség (jó és rossz, férfi és nő), hármasság (felső, alsó és középső világ, a fa koronája, gyökere és törzse), négyes felosztás (évszakok, égtájak, a négy elem), tizenkettes (óra, iránytű, évkör) vagy huszonnégyes (holdházak). A magyar népmesék az ekliptika (a nap útja) szintjén haladnak, a tizenkettes felosztás szerint, de egyéb mágikus számokat is fellelhetünk bennük, három királyfi szokott lenni, a sárkány meg általában hétfejű. A szakmai beszélgetésen a tizenkettes felosztással foglalkoztunk a legtöbbet. A meghívott felrajzolta az évkört a táblára, feltüntette a csillagjegyek jeleit, megmagyarázta őket, bejelölte a Tejutat, majd különböző népmesei elemeket végigvonultatott az évkör minőségein. Az égig érő fa a Tejútnak felel meg, mint ahogy a népmesékben az útelágazás is. Az Óperenciás tenger valószínűleg a Halakkal hozható kapcsolatba, a király az Oroszlánnal, a Hunor és Magor az Ikrekkel, hiszen egymást erősítő, egymásért harcoló testvérekről van szó, a Romulus és Remus típusú testvérek viszont a Halakkal, mert egymás ellen harcolnak. A korábban látott előadás, a János Vitéz egész történetét végigvittük az évkörön a Kostól indulva, és az Iluska feltámadásán keresztül visszatérve a Koshoz, de meghívottunk elmondta, nem minden népmese megy teljesen végig, például a Kőműves Kelemen csak a Bakból a Vízöntőbe való áttérést tartalmazza.

Amikor egy népmeséből kiindulva próbálunk létrehozni egy előadást, érdemes ezen a szinten is elemezni a történetet, hiszen a fizikai, életképi helyzet egy lelki szinttel, égi változattal is társul. Mindennek a helyén kell lennie, másképp helytelenné válik, és ez minden probléma forrása. Az ember is azért van, hogy a helyét megtalálja, fogalmazta meg Balla Ede Zsolt.

AVRAM Laura